3.fejezet Évzáró

-Szerinted mit vegyek fel?-kérdeztem halkan Arontól.
-Nem inkább Lilyt kellet volna hívnod?-kérdezte felvont szemöldökkel, és tanácstalan arccal.
-Nem mert te fiú vagy és tudod mi a szép és a szexi.
-Ja biztos.
-Na ne már tudod, hogy szeretlek. -a nyakába vettem magam és úgy ölelgettem. Jó illata volt.
-Tudom. Szerintem legyen az a cica nadrág és az a fehér ing. Abba lennél a legszebb.
-Áhh köszönöm. -gyorsan belebújtam. Halkan kellett lennem mert anya lehet itthon van és a tűz lépcsőn jöttünk be. Össze szedtem az összes ruhám és halkan kiosontunk az ablakon. Felszálltunk a metróra és Lilyhez mentünk. Ma van az év záró a suliba és együtt fogunk menni.
-Egész jót választottál Aron!-mondta Lily engem megforgatva.
-Na akkor holnap Rio?
-De nem engedett el anyukád.
-Leszarom! Elmegyek.
-Jól van.


-Édes anyádnak vagy édes apádnak küldjük a bízonyítvány másolatát?
-Apámnak.
-Arra a címre amit év elején adtál meg?
-Igen, az.
-Rendben mehetsz. -nézett rám az osztály fönőkőm Mr. Joseph.
-Kellemes nyarat tanár úr!
-Neked is. -gyorsan kifutottunk a suliból és felhívtam apát.
-Szia Nessa! Hogy vagy kicsim?
-Jól apa. Neked küldik a bizimet majd. Egész jó lett. Holnap nyaralni megyünk Aronal és Lilyvel. Kaphatnék egy kis zseb pénzt?
-Na jó. Anyád megengedte?
-Ö persze.
-Akkor gyere a Central Parkba.
-Jó majd megyek este felel. Kb 7?
-Jó lesz. Puszillak.
-Én is.

-Ad pénzt. -örömömben ugráltam. Anyám adna kb tíz dollárt apa meg majd add pár dolcsit.
-Hurrá. Nekem is adnak.-monda Lily.
-Nekem is. -helyeselt Aron.

-Hogy telik eddig a nyár?-kérdezte apám kicsit zavartan és szétesve.
-Apa kb 3 órája van nyár.-nevettem rajta.
-Ja tényleg. És anyád hogy van.
Jól. Gondolom most Lilynél lakok. Mert így a jobb ne kérdezd. És hogy van Emma?-Emma volt a mostoha anyám. Bírtam jó arc volt. Bárcsak tíz évvel idősebb, de akkor is megért és támogat. Tényleg nem hogy a mostohámnak kéne gonosznak lennie? E-helyett a saját anyám pofozgat.
-Jól van. Most tervezzük, hogy kutyát veszünk. Egy tacskóra gondoltunk. Lányra. Emma teljesen be van zsongva.
-De jó mindig is akartam kutyát. De ismered anyát, nem lenne rá időnk.
-Majd nálunk ki éled a szenvedélyed.
*2 óra után*
-Köszi a pénzt apa de megy a metróm.
-Haza viszlek. Van elég ruhád a nyaralásra?
-Van.

-Köszi, hogy haza hoztál meg minden.
-Szívesen kicsim.
-Üdvözlöm Emmet!
-Jól van megmondom majd neki. Puszi, jó éjt, és tudod szeretlek.
-Én is és viszont. -integettem míg ki nem fordult az utcából. Be mentem a házba ahol egy orvos jött velem szembe.
-Jó estét! Mi történt?
-Majd ha bemegy elmondják. Jó éjszakát.
Bementem a nappaliba ahol Lily be gipszelt lábbal feküdt a kanapén. Gyorsan oda rohantam mellé és leguggoltam.
-Mi történt Lil?
-Ahogy mentem ki ma a konyhába ki volt valami öntve és megcsúsztam, eltört a bokám és most nem tudok veletek menni. -a történet végére már zokogott, pedig nem kellett volna. Nem az ő hibája.
-Jaj szívem ne sírj. Nem baj majd be potóljuk.
-Micsoda, ti menjetek, majd az ősszel is elmegyünk. -törölte kis a könnyeit a szeméből.
-De nem lesz nélküled olyan jó.
-Aron ott lesz, és ő vele is olyan jó.
-Jól van de csak mert te akarod.

-Nessa ennyi ruha elég lesz. Nem költöztök csak nyaraltok.
-Jó de hátha lesz valami pasi. -kacsintottam rá.
Bezártam a böröndömet és halkan kimentem a konyhába. Ki vettem egy fagyis dobozt, meg két kanalat, és vissza lopóztam.
-Hoztál nekem fagyit?
-Igen.-Lily kezébe nyomtam az egyik kanalat, és elővettem a táskámból a telefonomat meg a fülhallgatomat.
-Zene? Nessi te elkényeztetsz.
-Jó hogy, eltörted a lábad. Be dugtuk a fülünkbe a zenét, és elpusztítottuk a fagyit, majd el aludtunk.

2.fejezet Nem kellesz

Rég nem aludtam ilyen jót mint ma. Ugyan egy taxi dudálására keltem , de ez se zavart. Gyorsan kikeltem az ágyamból és bepakoltam a táskámba. Halkan kiosontam a fürdőbe, és elkészültem mindennel. És vissza  a szobámba. Egy krém színű cerúza szoknyát és egy virágos, ujjatlan blúzt vettem fel. Élénk vöröses hajamat egy laza kontyba rajtam fel. Táskámmal halkan ki osontam egy almáért, vagyis osontam volna, ha anya nincs ott a konyhapultnál.

-Szia Vanessa. 

-Hello.

-Csináltam palacsintát!-mondta mosolyogva.

-Nem kellett volna. Már önálló vagyok anya. 

-Jól van.
-Mért kezelsz kis gyerekként?-kérdeztem felháborodva.
-Mert a kislányom vagy.
-Nagy lányod anya, nagy. Nem a kis ici-pici Nessa. Felnőttem, és úgy veszem észre, hogy te ezt elfojtod bennem. Megyek inkább suliba. Elég lesz egy alma is reggelire.
-Na ide figyelj te mi jogon is beszélsz velem így? -kérdezte megragadva a kezemet.
-Aú ez fáj. És különben ez csak egy vélemény anya, amihez jogom van. -nem tudtam elfordulni csak azt láttam ahogy a keze lendül, és csak egy csapás az arcomon. És én a földre estem.
-Kicsim ne haragudj guggolt le anya mellém.
-Hadjál békén elmentem, örülj ha egyáltalán haza jövök.
-De had segítsek.
-Nem kellsz már anya fogd fel.
Kipislogtam egy könnycseppet és gyorsan rohantam a metrora. Épp, hogy nem csukta be az ajtót a sofőr. Hogy volt képes megütni a saját anyám? Nem is gondolok bele. Jobb lesz ha eljövök onnan. Árt nekem ez folytonos visszafogás.
*telefon csörgés*
-Szia Lily!
-Csajszi azért siethetnél, mindjárt csöngetnek.
-Jó, bocsi csak anyámmal eléggé összevesztem. Annyira, hogy képe volt megütni.
-Akarsz nálunk lenni a hétvégén?
-Igen. Tudod mit elmegyek Rioba veletek, leszarom a véleményét. Nem érdekel. Na pusza.
-Csáó.

...-és megütött, erohantam otthonról és mondtam neki, hogy örüljön ha hazajövök. -meséltem barátimnak ebédnél. Mindkttö lefagyott, hogy az én nyugodt és kedves anyukám ilyet tett. Szerencsére velem értettek egyet.
-Ez szörnyű, de legalább irány Rio és a karnevál.
-Az a jó az egészbe. -mondtuk együtt Lilyvel.

-Kínait vagy olasz kaját rendeljünk ?
-Egyértelmű, hogy mind kettőt.-mondtam nevetve.
-Egyre gondoltunk.-csipett a lábamba. Kopogtattak az ajtón.
-Gyere.-kiabálta Lily
-Szia Anya.
-Szia Georgia.-mondtam Lily anyukájának.
-Szia Nessa. Hogy érzed magad nálunk?
-Nagyon jól, köszönöm, hogy itt lehetek. Maradhatnék pár napot még?
-Amennyit csak akarsz szívem.
-Anya rendelnél nekünk kínai meg olasz kaját?
-Persze majd behozom ha megjön. 

1.fejezet Jó barátok

-Vanessa te alszol?-igaz, hogy a szemeim csukva voltak de csak pihentem. Anyám meg folyton mindenbe bele üti az orrát.
-Nem anya, csak pihenek. Sokat kellett tanulnom az este. -persze egész este Lilyvel és Aronnal beszélgettem online. Olyan hajnal 4 óra körül aludtam el.
-Nekem is öntesz kávét?-mutattam a kávé főzőre.
-Nem, Es még fiatal vagy.
-Anya tudod, hogy utálom ha így hívsz.
-Megyek dolgozni.-küldtem neki egy puszit és amint kilépett az ajtón öntöttem a kávét magamnak. Nemár már fél nyolc van. Berohantam a szobámba és gyorsan összekaptam magam. kevés smink és már vágtattam is lefele a lépcsőn. A metrohoz futnom kellett, és természetesen a suliba is. Mire beértem csapzott, és izzadt voltam. Újra copfba raktam a hajam. Be léptem a terembe és Aron fejét láttam meg először. Leültem mellé és oldalba böktem.
-Aron, hahó ide értem!
-Vane!  Kislány hát nem késtél el. -megölelt és összekulcsolta a kezét imádkozó pózba.
-Hehe de vicces ma valaki.

*suli után*
-Lily ma ott aludhatok nálad?-Lily a legjobb barátnőm és az egyetlen is. Nem vagyok a lányok szíve csücske, de Lilynek igen.
-Hogyne, hányra jössz?
-A francba ma mégse jó, a picsába.
-Miért?
-Mert anyám elmegy otthonról, és etetnem kell a hülye halait.
-Ez gáz.
-Lányok várjatok meg!-kiabált Aron utánunk.
-Mi az Aron?
-Arra gondoltam elmehetnénk nyaralni hármasban.
-Fú ez nagyon jó ötlet, mondtunk egyszerre  Lillel. És mind ketten Aron nyakába lógtunk, már csak anyát kell meggyőzőm, hogy elengedjen. Bár erre nem sok esély van .
-Nyugi majd anyum meg próbál vele beszélni ha nem enged.
-Lily téged elenged anyád mert már 16 vagy, de én még csak 15 vagyok
-Ezt ne mondhatja kifogásnak anyukád. Mert én meg Aron már vagyunk 16, szóval majd én megbeszélem vele. -ölelt át legjobb barát nőm.
-Na de most megyek haza majd hívlak titeket. Várjatok hova is megyünk ?
-Rioba! A karneválba. -felelte Aron boldogan.
-Okés, na sziasztok.-intettem egy utolsót és felszálltam a metrora.

Pár méterrel a házunk előtt rakott le, nem kellett sokat sétálni. Fel futottam a lakásba, de az ajtó előtt megtorpantam.
-NA Nessa menj már be, ne legyél nyuszi. Tudod, hogy elenged, vagy nem , de inkább arra gondolj, hogy elenged.  Mit művelek magamba beszélek. Nagy ön bizalommal nyitottam be, de ahogy megláttam anyát elszállt az egész.
-Szia kicsim! Milyen volt a suli?
-Szia anyu. Egész jó. Tudtad, hogy te vagy a világ legjobb anyukája?-néztem rá boci szemekkel.
-Mit kell vennem?-vette elő arcát az újság mögül.
-Tudod Aron és Lily meghívták valahova. -fürkésztem a földet.
-Na és hova?
-Nyaralni!
-Kicsim kiböknéd még ma? -nézett anya szánakozva.
-Rioba mennénk.-gyorsan becsuktam a szememet mielőtt anyám osztani kezd.
-Vanessa remélem nem mondtál rá igent mert nem mehetsz el. -ez volt a szigorú tekintete.
-De mért nem anya. Ők már vannak 16 évesek tudunk egymásra vigyázni.
-De te nem Es. Nem tudsz magadra vigyázni. Még kicsi vagy.
-Kicsi? Anya 15 vagyok, nem vagyok már kislány.
-Attól hogy fested a hajad, amit nem engedtem meg és attól, hogy már nőiesedsz az én kislányom vagy és még nagyon fiatal vagy ehhez.
-Szerintem meg irigy vagy. Semmit nem engedsz meg, és  ez kiakasztó.
-A hiszti ellenére se engedlek el .
-Világot akarok látni, mióta otthagytad apát akit én nem akartam otthagyni azóta nem mentem sehova.
-Sajnálom.
-Ne sajnáld, majd akkor sajnáld mikor nem leszek veled. -könnyek folytak az arcomon mire berohantam a szobámba. Magamra zártam az ajtót, és ledőltem az ágyra.

Elmúlt a sírás. Csak röpke fél óráig sírtam . Oda mentem a tükrömhőz és letöröltem a szemfestéket ami már inkább az arcomon volt. Leengedtem a hajamat, és elővettem egy kényelmesebb ruhát. Inkább megcsinálom az leckémet.
Este hat körül már kezdtem éhes lenni, úgyhogy felhívtam Aronék pizzériáját.
-Hallo itt a Filoppo pizzéria! Mit adhatok?
-Szia Aron! Nessa vagyok.
-Szia Ness! Megengedte anyukád, hogy elgyere?
-Nem, jól össze is vesztem vele. Na mindegy, egy sonkás gombás sajtos pizzát rendelnék.
-Rendben , üditő?
-Egy light kóla jó lesz, köszi.
-Gyere a sikátor felől a tűz lépcsőn.
-Sietek, puszi szia.
-Szia.
Korgott a gyomrom mert már reggel óta nem ettem semmit. Így a leckémre se tudok koncentrálni. Kopogtak az ablakon, biztos Aron az. Halkan kinyitottam az ablakot, és behúztam.
-Halkan gyere már Aron!-orroltam rá.
-Jólvan, te húztál be. -kinyitottam a dobozt és falni kezdtem a fincsi meleg pizzát. Kiültünk Aronnal a tűzlépcsőre és onnan néztük a csillagokat.

Prológus

Sziasztok! Íme megint egy új blog tőlem Jessietől. Ez egy elég más fajta blog lesz, nem lesz olyan mint az előzők. Semmi hasonlóság. Na de minek húzom az időt, elkezdem a történetet egy rövid kis beszámolóval.

Vanessa Briton egy New Yorki lány. Most ment giimnáziumba, pontosan 15 éves lett egy hete. Nincs sok barátja pontosan kettő. Lily, és Aron. Aron a legjobb fiúbarát a focicsapat tagja és a suli egyik legjobb pasija. Lily pedig  az osztály első. Nos Vanessa pedig naplót ír. Átlagos és ez benne az jó. Ezért szeretik a barátai. Lázadó típusú lány. Az anyával lakik egy kis lakásba.

Röviden ennyi a történet! Holnap megírom az első fejezetet. Puszi és légyszí írjatok egy komit ha tetszik! (: